Ugrás a tartalomra
x
mikrobioma, élelmiszer, újszülött

Hülyeségre nincs idő

2003-ban arra lettem figyelmes, hogy számos beteg anyagában az szerepelt: korábban végzett műtétek kapcsán laktóz-intolerancia alakult ki. Általában arról számoltak be, hogy a beavatkozást követő néhány héttel később, főként tej fogyasztása után tapasztalták, de a tej elhagyása értelemszerűen javította a helyzetet. Kezdő orvosként próbáltam a témához segítséget kérni, de azt a választ kaptam, hogy „Ez egy sebészeti osztály,”

Hülyeségekre nincs idő…!

2017-ben „Félelmiszeripar és Jószeripar” címmel készült egy előadás, mely az antibiotikumokról és a probiotikumokról szólt. Az összegzésünk annyi volt, hogy az élelmiszerben található antibiotikumok a terápiához hasonlóan tönkreteszik a bélrendszer baktérium-összetételét, melyen a probiotikumok csak tovább rontanak. Pedig a probiotikumok fénykorát éltük, amikor az antibiotikummal együtt „volt célszerű” alkalmazni őket. Az akkor általunk „Mátrix elmélet”-nek elnevezett elképzelés az volt, hogy ismereteink olyan alacsony fokúak, hogy kiválasztani molekulákat/baktériumokat egy komplex rendszerből egy élő szisztéma helyett (lásd élelmiszer) és ezeket elképzeléseink szerint adagolni betegeknek igencsak merész dolog. Miért pont azt az 5 baktériumot adjuk? Vagy 15-öt? Miért abban az arányban? Miért pont annyit? Nem lesz gond belőle, ha az így kiválasztott törzsek kiszorítják a többit? Biztosak vagyunk abban, hogy a csak nyomokban jelenlévők nélkülözhetőek? És a válasz nem maradt el:

Hülyeségekre nincs idő…!

Egy évvel később együtt vacsoráztam az egyik egyetem Élattani tanszékének professzorával, akit arról próbáltam meggyőzni, hogy nem megfelelőek a várakozási idők és az élelmiszerekben található csekély mennyiségű antibiotikum rezisztenciát okoz és egyben károsítja az egyén bélflóráját is. A reakció ismét az volt, hogy nézzem meg a felezési görbét, az élelmiszerben már szinte alig van az antibiotikumból és egyébként

Hülyeségekre nincs idő…!

2020. február 28-29-én volt Budapesten a XXIII-ik Gyermekgyógyászati Továbbképző Tanfolyam [1] nagyságrendileg 500 gyermekgyógyász részvételével, melyen Attila is tartott előadást. Az általunk vizsgált témakörök közül elsősorban a mikrobioma, a tej és a benne lévő kis láncú cukormolekulák voltak fontosak. A prezentáció két okból volt érdekes:

Egyrészt a korábban mindenki által sterilnek gondolt magzattal kapcsolatosan végre elhangzott, hogy az anya terhessége során megváltozott mikrobiomjának egy lenyomata már a méhen belül is megtalálható, így az anya táplálkozása a kezdeti szakaszban is rendkívüli fontossággal bír. A baba baktérium-készletét tehát nem a születéskor kapja, hanem az a méhen belül folyamatosan alakul ki. (Tehát hüvelyváladékkal kenegetni egy újszülöttet inkább pótcselekvésnek hat...) Az optimális baktérium-összetétel fenntartása ezt követően az anyatej segítségével IS történik, az anyatej nem véletlenül nem steril.

A tejben nagy számban találhatóak olyan molekulák, melyek ezen baktériumok segítségével galaktózból (azaz végső soron laktózból) képződnek és nélkülözhetetlennek tűnnek ahhoz, hogy a mikrobioma optimálisan működjön. A babában biztosan. Az anyában célszerűen. A többi felnőttben valószínűleg. A baba tehát nem tejet kap, hanem egy vélhetően az anyai baktériumok által már előfermentált anyai joghurtot a többlet baktérium-készlettel együtt, további szíves felhasználás céljából. Ebből következik, hogy ezen baktériumok számára nélkülözhetetlen a laktóz, a teljes értékű tej, a laktóz-mentes tápszer pedig nem egyszerűen kapufa, inkább hatalmas öngól.

Ezek az információk tovább erősítik azt a gyakorlatot, hogy laktóz-intoleranciát megelőzni minőségi tejtermékkel lehet, a kialakult állapotot pedig orvosi segítséggel meg lehet szüntetni.

A mátrix elmélet egyre több helyen nyer bizonyítást: egy olyan élő rendszer, mint a tej, soha nem lesz teljes mértékben megismerhető, mindig lesznek olyan részletek, melyek rejtve maradnak. A most megismert BMO (Bovin Milk Oligosacharides) és HMO (Human Milk Oligosacharides) ezt a tézisünket tovább erősíti. [2]

A fenti molekulák tanulmányozásának finanszírozását egy jól ismert tápszer gyártó finanszírozta (na bummm!), mely felismerni vélte (egyébként helyesen) a laktóz-mentes tápszerek mellékhatásait. A fenti molekulák így valószínűleg hamarosan a marketing szakemberek áldozatos megtévesztésének eredményeként majd újszülöttek tápszerében végzik azt a látszatot keltve, hogy ezen molekulákkal immár teljessé vált a tudásunk. Így történik, hogy egyesek, akik érteni vélik a mátrix elméletet, az alkalmazás első pillanatában elhasalnak. Mert szerintük

Hülyeségre nincs idő…!

Sokszor a hülyeség fontos! Legtöbbször a hülyeségben van az újrakezdés, a korábbi hibák kijavításának lehetősége. A hülyeség a különbség élet és halál között. Nekem a hülyeség ad életet. Lehet, hogy mások számára csak később válik fontossá és lehet, hogy akkor már túl nagy a kár…

[1] https://www.convention.hu/Rendezveny/Reszletek/BGYGY20/Eloadasokosszefoglaloi

[2] https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fnut.2019.00031/full

Szerző
dr. Patay Gábor
Hungarian