Antibiotikumokról - 1. rész
Játsszunk el a gondolattal...7 részen keresztül
Tegyük fel, hogy egy biztonságos közegben élünk, ahol a különböző törvények tényleg vigyáznak ránk. Hiszen azért írják őket! Ezek biztosítják, hogy kizárólag egészséges, tápláló és biztonságos ételeket együnk. Meghatározzák, hogy egy állat vagy növény gyógyszeres kezelését követően mennyi ideig kell várni arra, hogy az adott gyógyszer olyan mértékben kiürüljön, hogy az számunkra már semmilyen káros hatással ne járhasson. Megnyugtat a zöld szín, a sok "farm-", "Öko-", "Bio-" felirat és nem ülünk fel mindenféle számháborúknak.
Ebben a tökéletes világban az állatok sohasem betegszenek meg, hiszen hatalmas térben, szinte szabadon élnek, az összezsúfoltság, mint fogalom ismeretlen. A hatalmas élettér minimálisra csökkenti a fertőzések számát, a kiváló takarmányok biztosítják az állatok immunrendszerének fenntartását, a fajok természethez igazodó szaporodása és a természet által elvégzett szelekció biztosítja, hogy az állatok életük végéig szinte betegségtől mentesen éljenek vagy természetes kórlefolyás következtében elmúljanak.
Ilyen körülmények között nincs szükség olyan gyógyszerek állatgyógyászati bevetésére kezelés, még kevésbé megelőzés céljából, melyek alkalmazása odavezethet, hogy maradványok kerüljenek az ételeinkbe. Egy ilyen meseszerű helyen a megengedett maximális terhelésünk éppen 0. Így mindegy, hogy azt miligrammban vagy mikrogrammban fejezzük ki.
A 0 tömegű bevitt antibiotikum hatására a szervezetünkben minden olyan baktérium életben marad, melyek antibiotikummal szembeni tűréshatára 100 mikrogramm, azaz 0,0001 g. Hiszen a 0 még mindig jóval kisebb mint a 0,0001. A különbség sokak szemében nyilván elhanyagolható, csak kérdezz meg például egy laktózérzékenyt! Vigyáznak ránk, tehát a bélflóránk érintetlen marad, szinte mindent ehetünk mértékkel, amire vágyunk!
Ezen a csodálatos helyen nem tesszük ki magunkat állattartásból származó gyógyszereknek, tehát semmilyen veszély nem fenyeget bennünket azért, hogy a félrekezelt állatokban olyan ellennálló baktériumok fejlődnek majd ki, melyek esetlegesen uralhatatlan kórházi fertőzéseket hozhatnának létre. Az orvosok nem ismerik az ellenálló baktériumok fogalmát, nincsenek kényszerű amputációk, zárófertőtlenítések, ha mégis alkalmaznak antibiotikumot humán célra, azt tenyésztést követően teszik és a beteg 7 napon belül meggyógyul.
Megnyugtató itt élni, hiszen ellenkező esetben komolyan aggódni kezdenék. Felmerülne bennem, hogy tegyek valamit ez ellen. Így azonban csak hátradőlök és olvasgatom, máshol milyen veszélyek fenyegetik az embereket, miközben felteszem az "EU-ban kizárólag egészséges élelmiszerek vannak" című bakelitet és teljes hangerőn bömböltetem, hogy a szomszédban is hallják...
---------------------------------------
- Magyarországon 2016-ban 155,6 tonna antibiotikumot használt fel az állattartás 832 000 tonna termék előállításához. Ez minden kilogramm hús esetén 187 100 (száznyolcvanhétezer-száz) mikrogramm antibiotikumot jelent.
- A 2/2002 Eü rendelet szerinti megengedett maximális szint 50-1,000 (ötven és ezer) mikrogramm/kg érték között került rögzítésre;
- A bélflóra tagjainak átlagos érzékenysége 2,5-100 (két és fél és száz) mikrogramm között mozog;
Orvosként, a Cservölgy Major egészségügyi megelőző programjának aktív résztvevőiként kiállunk azért, hogy a vonatkozó törvények szigorításával a jelenlegi helyzet mielőbb megoldásra kerüljön. Mindaddig pedig javasoljuk a várakozási idők 8 napról legalább 8 hónapra történő növelését illetve a féreghajtásra használt gyógyszerek felülvizsgálatát!
(Az írás a fenti számok mellett az egyes antibiotikumok felezési idejét valamint az alkalmazott várakozási időket adatok hiányában nem tudja figyelembe venni. Az összehasonlítás alapja a környező országokban alkalmazott drasztikusan alacsonyabb felhasználási szint. Nem kívánjuk sugallni, hogy minden kereskedelmi forgalomban lévő állati termék a megengedett érték több százszorosát illetve az egészségre még nem ártalmas szint többtízezerszeresét tartalmazza. Arra viszont felhívjuk a figyelmet, hogy a fenti adatok átlagok, így jelentős eltérések esetén a 8 napos várakozási idő biztosan nem nyújt a fogyasztónak megfelelő védelmet, melyet a baktériumok ellenállóképesség-növekedése már statisztikailag is alátámaszt.)
Folytatás: Antibiotikumokról - 2. rész
Adatok forrása: Ema Europe
